Prof. Dr Anne Bamford OBE

Igazgató, International Research Agency

Professzor, New England-i Egyetem

Email

Bemutatkozás

Prof. Dr. Anne Bamford OBE (Officer of the Order of the British Empire), egyetemi tanár, jövőkutató és szenvedélyes művészetpedagógus, az International Research Agency (Nemzetközi Kutatási Ügynökség) igazgatója és az Education Inspiring Peace Laboratory (eiplab.eu) elnöke, korábban London városának korábbi stratégiai oktatási, készségfejlesztési és kulturális igazgatója volt. Anne-t a művészetek, a kultúra, a fúziós képességek (a szinergiában működő művészettel nevelés, design és technika), az új műveltségkoncepciók és a vizuális kommunikáció területén végzett kutatásaiért országos és nemzetközi szinten is elismerték. Az oktatás, a képesség- és tehetségfejlesztés nemzetközi dimenzióinak szakértője, aki kutatásai során a kreativitás, a technológia, az innováció, a társadalmi hatás, valamint a méltányosság és a sokszínűség kérdéseit vizsgálta.

Absztrakt

Gyorsan fejlődő világunkban a kreatív gondolkodás már nem luxus, hanem szükségszerűség. A művészeteket régóta katalizátornak tekintik ennek az alapvető készségnek a fejlesztésében, amely a képzelet, az innováció és a kritikai reflexió ötvözésével az összetett globális kihívások ellen küzd. Az előadás a művészetek központi szerepét vizsgálja a kreatív gondolkodás fejlesztésében interdiszciplináris projektek és innovatív oktatás segítségével. Az előadás a kreatív gondolkodásról szóló, úttörő OECD-UNESCO kezdeményezés bemutatásával kezdődik, és rávilágít arra, hogy a globális keretek hogyan teremtik meg a művészeti oktatás újragondolásának színterét. A Kreatív Gondolkodás Globális Intézetének (GIoCT) újító kezdeményezéseire támaszkodva olyan gyakorlati stratégiákat és inspiráló esettanulmányokat fogunk megvizsgálni, amelyek a művészetek együttműködésre, innovációra és társadalmi hatások elérésére ösztönző erejét mutatják be. A magyar művészeti és designoktatóknak, művészeknek, tervezőknek és képzőiknek szóló előadás a kreatív gondolkodás művészeti oktatásba integrálásához nyújt gyakorlati tanácsokat és jövőképet. Együtt fogjuk újragondolni, hogy a művészetek hogyan formálhatnak kreatívabb, befogadóbb és ellenállóbb jövőt. Csatlakozzon hozzánk, hogy megünnepeljük a művészet és az innováció összekapcsolódását, amely segíti az oktatókat és a szakembereket kreatív gondolkodók új generációjának kinevelésében.

Fotót készítette: Susanna Kekkonen

Hanna Pohjola

Egyetemi docens, a Kelet-Finnországi Egyetem (University of Eastern Finland)

kutatási munkatárs a kanadai UQAM Egyetemen (L’Université du Québec, Montréal)

Bemutatkozás

Hanna Pohjola egyetemi docens (az egészség és jólét interdiszciplináris kutatásának doktora), a művészetek doktora (tánc), a művészetek MA (táncpedagógia), az egészségtudományok MA (mozgásgyógyászat) és fizioterapeuta végzettségei is vannak. Jelenleg a Kone Alapítvány négyéves ösztöndíjával a Kelet-Finnországi Egyetem társadalomtudományi kutatójaként és a kanadai UQAM Egyetem (L'Université du Québec, Montréal) kutatási munkatársaként dolgozik a stroke táncos rehabilitációját vizsgáló projektben. Emellett Hanna gyakran együttműködik a Kelet-Finnországi Egyetem Biosignal Analysis and Medical Imaging Research Groupjával és a HUMEA Laboratóriummal, amely a mozgás biomechanikájának elemzéséhez nyújt eszközöket, de új és innovatív módon ötvözi a művészetet és a tudományt is, például az emberi testmozgások felhasználásának vizsgálatával a hangszintézisben (The SonicMove project of the University of Eastern Finland, VTT Technical Research Centre of Finland and Aalto University együttműködésével).

Az interdiszciplinaritás és a művészet központi szerepet játszik az oktatásban, a munkában és a kutatásban, hogy a jólét szélesebb körű és holisztikus látásmódját érje el. Fő kutatási témái például a művészetalapú részvételi kutatás, a táncbiomechanika, az identitás, a fogyatékosság, a betegségnarratívák és a neurológiai rehabilitáció.

Absztrakt

A neurológiai rehabilitációban végzett számos tanulmány azt mutatja, hogy a tánc a kiegészítő terápia ígéretes formája, amely egyedülálló módon integrálja a biopszichoszociális egészséget és jólétet. A tánc performatív aspektusait azonban eddig kevésbé kutatták. Például a mások előtti táncolás élménye különböző képességű testként, a saját komfortzónánk elhagyásának pszichoszociális folyamata az ismeretlen felé, valamint a különböző neurológiai rendellenességekkel küzdő emberek előadásának koreográfiájához szükséges kulcselemek olyan szempontok, amelyekkel még többet kell foglalkozni.

Ez a vitaindító előadás betekintést nyújt a táncról, mint performatív egységről és mint művészi tapasztalatról különböző életszakaszokban, például depresszióban, Parkinson-kórban, stroke-ban és MS-ben. Fontosnak tűnik, hogy a tánc olyan környezetet teremt, amelyben a táncosok nem korlátozódnak, és ezért az önfejlesztés, a személyes növekedés és a rugalmasság terén virágozhatnak és gyarapodhatnak. Így a vitaindító előadás rávilágít arra, hogy a társadalmilag elkötelezett és performatív tánc hogyan erősíti a szociálpszichológiai szempontokat, mint például az identitás tárgyalása, a hovatartozás érzése, a cselekvőképesség és az önhatékonyság, miközben növeli a társadalmi tőkét és erősíti a kívánt jövőkép elképzelésének képességét. A vitaindító előadás továbbá arra kéri a résztvevőket, hogy osszák meg a tánccal és annak performatív aspektusaival kapcsolatos saját korábbi és jelenlegi tapasztalataikat, hogy elmélyítsék a jelenségek kollektív megértését.